A fiatal énekesnő megjárta a hadak útját, mire az X-Faktor után útjára engedett kamaszlányból eljutott odáig, hogy a beülhet a Sztárban Sztár zsűriszékébe. Andi kilenc éve él reflektorfényben, de most először érzi, hogy teljes a szakmai és a magánélete is.
Tóth Andi rengeteget változott azóta, hogy egy ország ismerte meg az egyik tehetségkutató győzteseként. Sokan és sokat vártak tőle, de lehetőségeket nem igazán kapott, így éveken át kis túlzással azt sem tudtuk, hogy mi van vele, és lesz-e belőle valami. A most 24 éves énekesnő a Borsnak mesélt karrierje nehéz időszakáról.
– Bonyolult elmondani ezt az elmúlt kilenc évet, vagy lassan tízet, amióta a szakmában vagyok. Amikor kezdtem, én egy nagyon nyers alapanyag voltam. Tizenöt évesen fogalmam sem volt a világról, az élet „csúnya” oldaláról, a „csúnya” emberekről, illetve erről a szakmáról – kezdte kollégánknak a Sztárban Sztár új évadának sajtótájékoztatóján Andi, aki már a verseny előtt túl volt egy kemény harcon.
– Egyáltalán nem gondolom, hogy burokból jöttem volna, illetve nagyon szigorú nevelést kaptam, de
ez segített feldolgozni ezt a sok sz*rt
– fogalmazott keményen Tóth Andi.
Az énekesnő tisztában van vele, milyen képet is festett önmagáról a pályája kezdetén, de ma már azt is tudja, hogy alakulhatott volna sokkal egyenesebben is az útja. Andi nem kapta meg azt a szakmai támogatást, aminek nem csak egy kamaszlánynak, de bárki másnak is járnia kéne azután, hogy egy tehetségkutatóban megengedték neki, hogy „belessen azon a bizonyos ajtón”, amin túl ott sejlik a siker és a csillogó élet ígérete.
Határozottan nem találtam még az utamat a Faktor után, és ebben nem igazán segítettek az emberek.
Ha nem egyedül vagyok, talán egy jó menedzserrel könnyebb lett volna, de nem volt ilyenre lehetőségem – magyarázta a Borsnak Andi, aki egy vicces, mégis valahol szomorú hasonlattal illusztrálta, mennyire is volt elhagyatott akkoriban.
– Két-három évig nem is szólt rólam semmi azon kívül, hogy "Tóth Andi elkezdett felnőni és kinőttek a mellei…" Szóval nem tudtak békében kinőni, szegények!
Végül két-három év után kezdtem bele a zenei szakmába, szintén rossz emberekkel. Ott megint csak nem adhattam önmagam, pedig én már tudtam, hogy milyen irányba szeretnék menni, de nem tehettem meg.
Konkrétan három éve vagyok úgy önmagam, hogy meg is tehetem, van rá lehetőségem és van egy biztos ember mellettem, tudom finanszírozni is és most már biztos talajon áll a két lábam – fogalmazott az énekesnő, aki szerint élethosszig változni fog, hiszen ez a normális.
Szerintem nincs olyan, hogy én már megtaláltam önmagam és most már ez vagyok, amíg meg nem halok.
Úgy gondolom, hogy mindig tapasztalunk, tanulunk, változunk. Nyilván a helyzetek is kihoznak belőlünk bizonyos dolgokat, akkor is még formálódunk. Biztos, hogy két év múlva én sem leszek ugyanaz az ember, aki most vagyok, de nagyon lelkesen várom. Úgy vagyok vele, hogy nem félek attól, hogy mivel állok szemben és milyen ember leszek tőle, hanem azt mondom: Gyere! Csináljuk! – nevetett Tóth Andi.